Ma már mindannyiunknak van a zsebében egy, a világ minden tudását magában hordozó eszköz, amelyet sokszor csak cicás videók, vagy szelfik készítésére használunk. Előbbivel nincs is akkora probléma, én is jókat tudok nevetni a kis szőrgombócokon, az utóbbival viszont annál több. Tegnap egy amerikai fotós kolléga megosztott egy érdekes és nagyon tanulságos történetet az egyik párjáról, pontosabban a jegyesfotózás utáni levelezésből, amit szabad fordításban hoztam el nektek.

„…Van bennünk egy meg nem magyarázható fura érzés a jegyesfotók miatt, különösen igaz ez a közeli képekre. A fényképeid egyszerűen gyönyörűek és nem szeretnénk semmilyen határt átlépni. De tudjuk magunkról, hogy mindkettőnknek elég telt az arca és szeretnénk megkérdezni, hogy tudsz-e esetleg majd valamilyen más objektívet használni az esküvői fotózáskor, amitől nem lesz ennyire keskeny, palacsinta képünk? … A távoli fotók csodásak, de a közeli képeknél valahogy túl lapított az arcunk. Tudom, lehet, hogy nevetséges dolgot kérek, mert te vagy ebben a szakértő…”

Nagyon egyszerűen annyi történt csupán, hogy a menyasszony annyira hozzászokott a mobiltelefonjával készített szelfik torzító képéhez, vagy már el is felejtette, milyen szép valójában. De miért történhetett ez meg?

Napjainkban a mobiltelefonok döntő többsége még mindig csak egy „kamerával” rendelkezik. Ezek – legyen szó akár Android, akár IOS alapú telefonról – 28mm-es gyújtótávolságúak. Ez azt jelenti, hogy ha készítesz egy képet egy adott helyről, akkor sokkal több minden látszódni fog rajta, mintha ugyanezt a saját két szemeddel tekintetted volna meg. Ezt a gyújtótávolságot a legtöbbször tájképek készítésére szokták használni annak érdekében, hogy minél többet meg tudjunk mutatni az előttünk elterülő tájból. Van ennek a 28mm-es gyújtótávolságnak azonban egy olyan tulajdonsága is, hogy a kamera lencséjéhez közelebb eső dolgokat felnagyítja, sőt, a lencse szélén lévő dolgokat még meg is nyújtja. Szemléltetés céljából segítségül hívtam két dekorációs tárgyunkat, amivel még édesanyám ajándékozott meg minket a házassági évfordulónkra.

Mobiltelefonnal készült kép 28mm-es lencsével

Fényképezőgéppel készített kép 50mm-es lencsével

A bal oldali fotót egy Xiaomi típusú mobiltelefon 28mm-es lencséjével készítettem. Jól látszik, hogy amikor a lány baba, nevezzük Móninak, a képnek a szélén állva, bal kezével éppen szelfit készít, akkor az arca nemcsak hogy gömbölyűbb, hanem jóval szélesebb is lesz, mint a jobb oldali képen, amely az egyik fényképezőgépem 50mm-es objektívével készült. Azért esett erre a választásom, mert ez az 50mm az a gyújtótávolság, ami a legjobban visszaadja azt, ahogy a szemünkkel mi a világot látjuk. Mind Móni, mind Gábor – szerintem – sokkal jobban néznek ki a jobb oldali képen.

Ne legyetek túl önkritikusak magatokkal és ne fogadjátok el valóságosnak azt, amit a telefon kijelzőjén keresztül láttok! Higgyetek önmagatokban és bízzatok a fotósotokban! 🙂